Tüdőgyógyász szakrendelés Szegeden, a Korda Klinikán

Dr. Réfi Dominika - csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermek-tüdőgyógyász

Klinikánkon Dr. Jancsikin Lyubomir tüdőgyógyász szakorvos nyújt kiemelkedő szakmai ellátást.
Szakértelem az Ön egészsége szolgálatában

A szolgáltatásokról

A tüdőgyógyász, másnéven pulmonológus, az alapos betegkikérdezés és anamnézis felvétele után, ha indokoltnak látja, képalkotó diagnosztikai módszereket alkalmaz a probléma forrásának felderítéséhez.

Az allergiás tünetek vizsgálatához a tüdőgyógyász gyakran laboratóriumi vérvizsgálatot vagy bőrtesztet rendel. A tüdőgyógyászati magánrendelőkben elterjedt diagnosztikai módszer a légzésfunkciós vizsgálat, vagyis a spirometria, amely során a páciens egy különleges eszköz segítségével lélegzik ki és be. Ez a vizsgálat főleg a tüdőszövet állapotának megítélésére szolgál, így tüdőkárosodás esetén különösen hasznos.

Milyen tünetek esetén ajánlott pulmonológiai szakrendelést felkeresni?

  • Nehézlégzés
  • Mellkasi fájdalom
  • Éjszakai izzadás, fulladás
  • Fokozott váladékképződés
  • Köhögés, legyen az produktív vagy improduktív
  • A vérképben a gyulladást jelezhető faktorok (például magas vérsüllyedés, fehér vérsejtszám növekedése, magas CRP) utalhatnak tüdőbetegségre.

A pulmonológia, azaz tüdőgyógyászat területe magában foglalja a refluxhoz kapcsolódó légúti tünetek kezelését és a légzési elégtelenségek (például alvás közbeni légzéskimaradás) diagnosztizálását is.

Milyen betegségekkel foglalkozik a pulmonológia?

  • Asztma
  • Allergia
  • Tüdőfibrózis
  • Tüdőgyulladás
  • Adenocarcinóma
  • COPD (Krónikus Obstruktív Tüdőbetegség) Amennyiben nagysejtes tüdőrák, tüdődaganat vagy tüdőembólia gyanúja merül fel, tüdőcentrumot vagy sürgősségi ellátást kell igénybe venni.

Mikor szükséges a légzésfunkció vizsgálat?

A tüdő működését a spirometriának nevezett légzésfunkciós vizsgálattal értékelhetjük. Ennek fontossága kiemelkedik légúti megbetegedések diagnosztizálásánál és a beteg állapotának nyomon követésében.

Milyen paramétereket mér a légzésfunkció?
A légutak rendszere egy fa szerkezetéhez hasonlítható. A fa törzsét a légcső, a nagyobb ágakat a főhörgők alkotják, melyek tovább ágaznak kisebb hörgőkre, végül elérve a léghólyagocskákat.
Itt zajlik le a gázcsere: az oxigén a belélegzett levegőből a vérbe jut, míg a széndioxid a vérükből a légutakon keresztül távozik. Dr. Jancsikin Lyubomir, a Korda Klinika tüdőgyógyásza szerint a légzésfunkciós vizsgálattal mérhető a be- és kilégzett levegő mennyisége (vitálkapacitás) és sebessége, külön megkülönböztetve a nagy- és kislégutak funkcióját, amelyek tágasságától függ.

Mik okozhatják a mért értékek romlását?
Számos légzésfunkciós eltérés okozhatja, de kiemelkedik az úgynevezett obstruktív tüdőbetegségek csoportja. Ezekben az esetekben a légutak szűkülnek, ami először a kilégzést nehezíti meg: csökken a levegő kiáramlásának mennyisége és sebessége. A tüdőben rekedt levegő a léghólyagocskákat tágítja, károsítva azok falait, és léghólyagcsapdákat hoz létre, ami gátolja a gázcserét. Ezen folyamatok következtében a léghólyagocskákból nem jut elegendő oxigén a vérbe, a széndioxid kiürítése is akadályozottá válik, ami erős fáradtságot, nehézlégzést, és fizikai megterhelésre gyors kimerültséget okoz a betegeknél.

Mikor ajánlott a vizsgálat elvégzése?
Ha rohamokban jelentkező vagy tartós köhögés lép fel, fontos a vizsgálatot mihamarabb elvégezni. Nehézlégzés, fulladásérzés, mellkasi nyomás esetén is az orvos valószínűleg a légzésfunkciós vizsgálatot fogja javasolni. Ismert betegségek, mint az asztma vagy a COPD esetén is fontos információkat szolgáltat a beteg állapotáról és a kezelés hatékonyságáról, ezért ilyen esetekben is rendszeresen elvégzik.

Mi történik a vizsgálat során?
A vizsgálatot ülő vagy álló helyzetben végzik. Az orr elzárása után a páciensnek a készülékbe kell kilélegeznie az utasításoknak megfelelően, többszöri ismétléssel. A teljes vizsgálat átlagosan 15-30 percig tart.

Hogyan készüljünk fel rá?
Dohányzóknak a vizsgálat előtt legalább négy órával nem szabad rágyújtani. Két órával előtte kerülendő a nehéz étel, kávé vagy kóla. Ne végezzen megerőltető testmozgást se!
A vizsgálat előtti 15 percben pihenjen.

A gyógyszereiről tájékoztassa kezelőorvosát, némely készítmény ugyanis befolyásolhatja a vizsgálat eredményét, valamint szerepet játszhat a panaszok fenntartásában.

Allergiás megbetegedések sokféle szervrendszert érintő tüneteket okozhatnak. Ezek a panaszok akkor jelentkeznek, amikor a szervezet olyan allergénekkel kerül kapcsolatba, amelyek a legtöbbször az alábbi tünetekkel járnak:

  • Légzőszervi tünetek: gyakori tüsszögés, orrviszketés, torok- és szájpad kaparás, folyós orrváladék.
  • Szemtünetek: könnyező, viszkető, piros szemek.
  • Bőrtünetek: viszkető bőr, hólyagok, duzzanat, bőrpír.
  • Amennyiben gyomor-bélrendszeri panaszok is felmerülnek, úgy az ételallergia lehetősége is szóba jön, amelynek tipikus tünetei a gyomorgörcsök, hasi fájdalom és hasmenés.

Hogyan segíthet az allergiateszt az orvosnak? Az Ön egészségügyi előzményeivel összekapcsolva az allergiatesztek megerősíthetik, hogy vajon a bőrrel érintkező, belélegzett vagy elfogyasztott anyagok allergiás tüneteket okoznak-e.

Miként történik az allergiás bőrvizsgálat? Az allergiás bőrvizsgálatok során az alkarra felvitt, feltételezett allergén anyagok (például növények, háziállatok szőre, házipor, élelmiszerek) hatására figyeljük a bőrreakciókat, mint például a bőrpír, ami az allergiás válasz jele lehet.

Miért fontos a bőrteszt elvégzése? A bőrtesztek által nyújtott információk lehetővé teszik az orvos számára egy olyan allergiakezelési terv kialakítását, amely az allergének kerülését, gyógyszerek alkalmazását, vagy egyéb kezeléseket (például immunterápiát) tartalmazhat.

Az allergiás bőrteszteket elterjedten használnak az allergiás állapotok diagnosztizálására.

A bőrtesztek általában biztonságosak és alkalmazhatóak minden életkorban.

Dr. Jancsikin Lyubomir - Tüdőgyógyász

Dr. Jancsikin Lyubomir

Tüdőgyógyász főorvos

crosschevron-down
HU